Csajos este ~4.rész

Hát egy hetes csúszással, de meghoztam a kövi részt.:D remélem nem baj és 3-4 nap múlva, de lehet, hogy korábban, de meg is fog jönni az 5. rész is.:) Iratkozzatok fel és kommizatok, mert az sokat számítana.:) köszönöm :) És ne feledjétek a szavazást a részek végén.:D

*Courtney szemszöge*

A srácok (Niall, Zayn, Liam, Harry és Louis) ma nálunk alszanak. Amikor beértem a házba Candice furcsán nézett rám, nem értettem miért.
- Hol van George? Csak nem vesztettek össze? Mindig bejön a házba, sosem megy el csak úgy még akkor is bejön, ha sietni-e kell. -suttogta a fülembe Candice.
-Hát csak kicsit összekaptunk, de nem vészes, majd elmondom, amikor ketten leszünk csak. De öm meg sietett, mert anyával kell találkoznia.

~2012.11.21/szerda~

A mai nap a tánc próbából áll, kis tanulásból, ami a holnapi felkészülést jelzi németből és kémiából. Eliza a napjait modellkedéssel tölti, a nővérem pedig a fotó szakon a legjobb barátnőjével, Maddie-vel. A mai estét pedig egy kis lány csoport beszélgetés lesz. Ella Henderson és Ashley Henderson-nal. 6-an összegyűlünk nálunk és leülünk egy kicsit beszélgetni.

Tánc próba közben próbáltam nem oda figyelni George-ra, de mindig gúnyos mosolyokat küldött felém. Josh pedig a fejéből bambult kifele, Jaymi pedig a táncot próbálta a fejében tartani és Josh pedig George-t figyelte végig. Vicces kis fordulat! Egyik fiú sem figyelt nagyon szorgalmasan, de aztán a végére kezdtek helyre állni.
Amint végeztünk a próbával, mentem is az öltözőmbe, hogy átvegyem a ruhámat és elinduljak a suliba. A felsőmet kezdtem el levenni, amikor George nyitott be váratlanul.
-Kopogni luxus George?-ordibáltam rá.
-Jól vanna tudom, csak kíváncsi voltam, hogy itt vagy még-e.
-Persze, hogy itt vagyok, hiszen még csak 1 perce mentem be az öltözőbe, de most nyomás kifelé, mert átöltöznék.
-Ne segítsek..?-kis gúnyos mosolyát villantotta felém.
-Öltözködésben...? Nem kell meg tudom oldani. Na nyomás... várj egy percet és kész leszek, azután meg mondhatod amit akarsz.- zártam rá az ajtót, miután kitoltam az öltözőből. Gyorsan felvettem egy új pólót és a melegítő gatyámat is átvettem. Minden ruhámat összeszedtem, azután pedig mentem ki az öltözőből. George, mint egy boldog kis fiú az öltözővel szemben állva várt rám.
-Na mondjad, mit szeretnél.
-Semmi különöset. Ma nem érsz rá?
-Sajnos nem, suliba kell most mennem, meg délután, este felé lányokkal találkozom. De majd legközelebb, de most rohanok suliba, mert elkésem. -indultam el a kijárat felé, de George megragadta a kezemet.- Most mi van??-néztem rá értetlenül.
-Várj hagyj kísérjelek el.
-Jó de siess, mert ilyen tempóban tuti nem érek oda.
-Ki mondta, hogy gyalogolni akarok?-mosolygott rám- Taxi-t hívok butus.
Bement az öltözőjébe a kabátjáért, aztán pedig mentünk ki a kijáraton. A taxi már ott állt előttünk. George ajtót nyitott és beszálltam, utána pedig ő szállt be a kocsiba. Bemondta a címet és a taxi elindult a megfelelő irányba.
-Hogy-hogy most elkísérsz?
-Csak mert nem akarlak egyedül hagyni, nagyon féltelek.
-Héé 16 vagyok, nem vagyok már kicsi.
-Jó, de akkor is féltelek, mivel most nem mész senkivel, hanem egyedül.
-Eddig is egyedül mentem mindig.
-Ne vitatkozz.-nyomta az úját a számra.-Máskor is el foglak kísérni ne aggódj - vette le az úját a számról.
-Nem aggódom, de ügye tudod, hogy ha nyilvánosan megjelensz a sulim előtt, úgy lefognak téged támadni, hogy vissza sem tudsz menni a taxi-ba?
-Nem gond, megoldom.
Ezután pedig néma csend volt végig a kocsiban,amíg meg nem érkeztünk a sulim elé. Kiszálltunk egymás után a kocsiból és elindultunk együtt a terem felé, mivel George ragaszkodott ehhez. A bejárati kaputól a suli folyosón keresztül a tanteremig végig bámultak minket, vagyis leginkább George-t.
-Ennyire nem kell féltened. Tudod, hogy nem fogsz tudni velem haza jönni, hiszen csajos este van  a lányokkal.
-Tudom, de azért idáig elkísérlek, és ha haza értél hívj fel.
Köszöntünk el majd egymástól egy öleléssel. Most pedig az iskola padok között üldögélek majd egy 4-5 óráig. Eliza is felfigyelt George-ra, mivel szerinte elég furcsa mostanában George. De emiatt nem igazán aggódóm. Hiszen ő olyan számomra, mint a védelmező bátyuskám. Candice-re is elég sokszor vigyázott, amikor még Bristol-ban éltünk, mindig George vitte haza Candice, amikor már sötét volt kint.
Az órák szerencsére gyorsan elteltek. Eliza éppen a kocsijáért ment, hogy együtt eltudjunk menni hozzánk. Út közben George-nak írtam egy sms-t, nehogy aggódjon. Haza érve már a lányok a nappaliban ültek és filmet néztek. Egy kis idő után a hűtőszekrényből kezdtük kirámolni az ennivalót és az innivalót, meg persze a kis piát. A kis "csajos estébe" bele is vágtunk.
-Tudjátok lányok én nem is voltam még nagyon boldog senkivel- kezdett bele a beszélgetésbe Eliza- volt egy pár kapcsolatom, ami pontosan 2 volt, de nem voltak mindig fényesek. Most úgy vagyok a kapcsolatokkal, hogy először is a karrier és majd utána jöhet a pasi.
-Eliza, én is így vagyok a dolgokkal.-vágta rá Ashley- Ella, te biztosan emlékszel még Edward-ra. Ő volt a legnagyobb szerelmem eddig, de aztán megcsalt miután szerelmet vallott és hát azóta nem volt már kedvem semmi olyasmihoz, így a karrier az első.
-Az enyém pedig kicsit bonyolult, hiszen éppen párkapcsolatban vagyok, de azt hiszem megcsaltam Davis-t- ekkor mindenki kikerekedett szemekkel figyelte Candice-t. Igazándiból még én sem tudtam erről- Niall-el lefeküdtünk még múltkor az x-faktor bulikor. És tudom el kéne mondanom Davis-nek, de azzal mindenek vége a kapcsolatunkba, de ha nem is mondom el az is gáz, mivel ígyis úgyis ki fog derülni.
-Candice, Niall egy különleges személyiség és az ő szívét nem könnyű meglágyítani...-kezdet bele a mondatba Ella- ......lehet én sem ismerem még annyira, de ezt tudom róla. Davis-szel kapcsolatban, nem feküdtél le volna Niall, ha tényleg szereted őt, akármennyire is hatot a pia....!
Ella-nak igaza van. Minden Candice döntésén áll, de amennyire ismerem a nővéremet tuti elfogja mondani Davis-nek és az, hogy mit fog erre Davis mondani azt már nem tudom...!